
Ő is úgy tartja, hogy a gyári vékony előlapok beépítése nem igazán szerencsés. Nagyon szépen mutatnak messziről, de a kádak gyakran recsegnek, mert nem adnak tartást a kád elülső peremének.

Az épített, falazott előlapok sokkal munkaigényesebbek. Mi íves falat szeretnénk a kádnak, ez különösen nem egyszerű. Szerencsére gyártanak olyan építőlemezt, aminek az egyik bele be van "irdalva", hogy hajlítható legyen, a másik felén pedig rugalmas vakolat van, ami csempézhető. Jobban utánajárva ennek a lapnak, kiderült, hogy ez valójában egy XPS hőszigetelő lemez (amit pl pinceszigeteléshez vagy fordított rétegrendű lapostető szigeteléshez használnak), ami hálózva/vakolva van, mint egy "dryvit" falazat. Tehát semmi akadálya annak, hogy ne vegyek drágán ilyen lemezt, hanem legyártsuk magunk, a pinceszigetelés maradék készletéből.

A kézi körfűrésszel 2 cm-enként beirdalt XPS lemezt alulról beszorítottuk a kád elülső pereme alá. Alul hagytunk 1-2 cm rést, aholis ékekkel rögzítettük a lemez ívét, majd ezt is csemperagasztóval rögzítettük az aljzatbetonhoz. (Ahol csemperagasztóról beszélek, az mindig flexibilis ragasztót jelent.)

A kád feletti/körüli falakra folyékony gumit kentünk. A sarkokon rugalmas szalagot ágyaztunk a szigetelőrétegbe. Ugyanis a falfűtött, "mozgolódó" külső fal és a válaszfal könnyen elválhatnak egymástól, legalábbis egy-két repedés erejéig. Ezeket a szalag rugalmas gumi betétje át tudja hidalni, így nem ázhat át a válaszfal a szomszédos hálószoba felé. A kád felső peremére csempe alá építhető szegélyt tettünk. Ezt is a folyékony gumival ragasztottuk a falhoz, illetve a kádhoz. A cél az, hogy a víz ne folyhasson a kád peremén túl a falra.
A lenti kép már a csempézésre előkészített állapotot mutatja. A szürke rész a folyékony gumi, kicsit kilátszik a sarokban a szalag. A padló és fal találkozásánál is ott a szalag és a gumi, hogy a kifolyó víz ne juthasson a falakba.
Folytatás: A fürdőkád burkolásáról itt olvashatsz