A konyha-étkező burkolása

A konyha-étkező  burkolási terve

A nappali lerakása után (de még a fugázása előtt) nekiálltunk a konyha-étkező lerakásának is. Ezt nem hálós, hanem eltolt, "kötésben" levő mintázattal terveztük. Ebben az a kis nehezítés, hogy a "megtört" (képen vízszintes) fugák egy vonalba esését biztosítsuk. Ugyanis a fugakeresztek csak a (rajzon) "függőleges" fugákat tartják egyenesben. Érdemes olyan fugakereszteket venni, amiknek a négy lábából az egyik ki van könnyítve, így azok kitörhetőek. Ehhez a mintához T alakú "keresztek" kellenek.

Ha jó sorrendben rakjuk a lapokat, akkor a sík megtartásához nem szükséges a lapokat egyenként vízszintezni, mert a már lerakottakhoz hozzá lehet igazítani (pl alu léccel, vagy hosszú vízmértékkel) az éppen beállítandót. Ehhez az kell, hogy mindkét irányból jöhessen már "segítség", azaz nem sorban kell leragasztani a lapokat, hanem átlósan. Nagyjából úgy, ahogyan a képen a fickó csinálja a fali csempékkel.


Mivel a dilatációs hézag feltűnő helyen van (nappali-étkező találkozása), innen indítottunk egész illetve fél lapokkal. Az első három sor megszilárdulása után folytattuk. Normál esetben kifelé kellene haladni, de akkor bizonytalan lett volna a találkozás a nappalival, ezt nem kockáztattuk, ezért innen indult a burkolás a konyha irányába.

Ha a lapok leragasztásakor azonnal, még a ragasztó kikeményedése előtt (kb 1 órán belül) nedves szivaccsal lemossuk a ragasztó-maradékot a lapok tetjéről és a fugákból, akkor a fugázás előtti tisztogatás már gyerekjáték. Ha azonban megvárjuk (akár egy nappal) a ragasztó megkeményedését, akkor már nem annyira.

Ennél a helyiségnél a fugázást szúrtuk el azzal, hogy csak egyszer mostuk le a még képlékeny fuga-maradékokat a lapokról (jött az ebédidő), amiket azután már csak kemyény kapargatásokkal, csiszolásokkal lehetett eltávolítani. Ebből ismét levontuk a megfelelő tanulságokat a következő munkákra nézve (előszoba, fürdőszoba).

fugázás előtt