Fürdőszobabútor építése

Mivel a kiválasztott dupla mosdóhoz a gyártó egy kissé modern szekrényt tudott volna csak szállítani, úgy döntöttünk, inkább saját építésű pulttal oldjuk meg a dolgot. A vékony válaszfalat nem akartuk terhelni azzal, hogy oda rögzítjük az igencsak súlyos mosdót, ezért egy kis szekrényt terveztünk alá.

Természetesen ehhez is a Google Sketchup ingyenes 3D tervezőt használtam. Ezzel viszonylag könnyen megrajzolhatóak a lapok, könnyű módosítani a kész terven (legyen kicsit magasabb, mélyebb, a polc máshol legyen, stb). Nem kell kézzel számolgatni a lapok méreteit, léteznek hozzá kis programocskák, amik generálják a lapszabászat számára az alkatrészlistát (CutList).

A bútornak nincs teteje, az maga a mosdó lesz, csak oldala, polcai vannak. Valamint lehetőség arra, hogy a későbbiekben ajtót is szerelhessünk rá, ha szükségessé válik. Egyelőre nem készítjük ezt el.


A helyi fakereskedés laszabta pontosra a tömbösített fenyőből készült lapokat, az összeállításhoz esztétikai okokból nem csavarozást választottunk, hanem a lamellózást. Ez a neve annak, az ötvenes években Svájcban kifejlesztett, mára már szabadon "másolható" eljárásnak, amikor kis, halacska alakú lemezek rögzítik csapok helyett egymáshoz a lapokat.
Ehhez egy kis célgép szükséges, amivel biztonságosan és precízen be lehet marni a lamellók (lamellák, biscuit-ek) fészkeit.

Épített zuhanyfülke

Kezdettől fogva épített zuhanyfülkében gondolkodtunk. Több könyv és cikk elolvasása után az alábbiakra jutottunk:

Mivel a csempék közti fugák nem vízzáróak, csak a csempe maga, az egész fülkét alaposan le kell víz ellen szigetelni. Erre a Mapelastic Smart kétkomponensű anyagot választottuk. Ebből egy kb 2 mm vastag vakolatot kentünk körbe a már cementes vakolattal ellátott falakra és persze a padlóra. Mindezek előtt természetesen beépítettük (bebetonoztuk) a zuhany folyókát. 

Olvastunk olyanokról, akik olcsóbb, egykomponensű folyékony gumival akarták a vízszigetelést megoldani, de a padlófűtés miatt a gumi szétmorzsolódhat a  csempe és az aljzatbeton között, emiatt elveszhet a vízszigetelő képessége. Az általunk alkalmazott "vakolat" jóval vastagabb, mint a folyékony gumi, és valóban elszakíthatatlan.


A sarkokba (mivel apró mozgások várhatóak a padlófűtés és a falfűtés miatt) hajlaterősítő szalagot tettünk, ezt ágyaztuk be a "vakolatba". Ennek a szalagnak a középső sávja könnyen nyúlik, a széle pedig üvegfátyolos, ebbe jól beivódik a vízszigetelő vakolat. Azt várjuk tőle, hogy ha elmozdulnak a felületek, a szalag fogja ezt a mozgást felvenni, a falról és a padlóról nem válik fel a vízszigetelés, és főleg, nem szakad el.
A szalagot az első rétegre, a második réteg alá tettük. A lenti képen látszik a "kikent" fülke, a sarkokban a szalagok helye világosabb, ide vastagabban került a vízszigetelés.



A padló lejtését olyan 1,5% körülire állítottuk be, ez nem túl sok, de nem akartuk, hogy nagyon lejtsen, mert az is veszélyes lehet. Volt, aki ajánlott egy 5-10 cm magas küszöböt, hogy a víz ne folyjon kifelé, de ezt nem is akartuk eleve sem, és nem is hagytuk magunkat rábeszélni. Végülis, mi történhet, ha kijjebb folyik a víz, mint a tervezett 1 méter? Szép lassan vissza fog folyni a "fülkébe" a fürdőszobából, ha ott is adunk egy kis lejtést.

Ugyanígy, nem hallgattunk a kőművesekre és beépítettünk egy padlóösszefolyót is a fürdő közepébe, hogy ha bárhol kifolyik a víz (kádból, mosógépből), ne maradjon a padlón és semmiképpen ne jusson ki a fürdőből. Állítólag ez már nem divat manapság.

Mindez még júliusban történt, csaknem egy hónap múlva kezdtük a burkolást. Nem a vízszigetelés miatt, az okok máshol keresendőek, konkrétan a ház többi részében. Először ugyanis a kamra, a konyha-étkező, a nappali és az előszoba padlóján gyakoroltunk, utána merészkedtünk csak be a fürdőszobába, akkor még nem sejtve, mennyi munka vár ránk itt.

(A bejegyzés képek alatt folytatódik) 

Ahogyan vártuk, a zuhanyfülke padlója volt az egyik legnezehezebb. Ekkor már túl voltunk a falak csempézésén, ami önmagában elvitte a szeptemberi hétvégéinket. A falakra mindössze 2000 db csempét kellett felragasztani, plusz a kádra és a WC-falra az 5x5cm méretűeket. Ezek után következhetett a padló.

A fülke padlójánál körbe kellett csempézni a folyókát, illetve egy dekormintás "mező" került a "tálca" közebébe.

Végül a fugázással és a szilikonozássá vált teljessé a mű:

Frissített: A fürdőkád burkolása

Az íves kádfalat 5x5 cm-es, 30x30cm-es lapokra hálózott csempékkel burkoltuk. Ehhez előzőleg pontosan függőlegesre és simára kellett "glettelni" a falat, csemperagasztóval. Ha ugyanis nem tökéletesen sík a felület, vagy ha vastag a ragasztó, akkor szinte lehetetlen szépen síkba rakni a kis lapokat. Ugyanis minden kis 5x5-ös csempedarab önálló életet él, a háló ugyan összetartja a darabokat, de a síkbeli pozíciót ez nem rögzíti.
Hogy a kifolyó víz ne folyjon a csempék mögé, a kád pereme 1-2 mm-t mindenhol kilóg a csempék síkjából. Ezt a hézagot majd sziloplaszttal töltjük ki.

 Úgy tapasztaltuk, hogy fugakereszteket is érdemes tenni, nemcsak a 30x30-as mezők közé, hanem belülre is. Ráadásul, a lcsúszás ellen gipszkarton csavarokkal is rögzítenünk kellett a mezők felső sorait. Tehát összességében jól elvoltunk ezzel az alig több, mint 1 m2-rel.

A lenti képeken jól látszódnak a csavarok is, ezeket könnyű volt a vakolat mögötti XPS lemezbe hajtani, csak arra kellett vigyázni, hogy a kis lapok éles sarkait ne törjük le.

És most néhány hónap ugrással az időben, íme a kész, kifugázott, szilokonozott, felszerelvényezett fürdőkád:

A fürdőkád beállítása

Mások írásait böngészve tapasztalom, hogy vita van az akril fürdőkádak helyes beépítéséről. A gyártó szerint a kádhoz szállított lábak és a kis fali akasztók megfelelő rögzítést adnak, de ebben sokan kételkednek. A leghasznosabb tippeket egy igazi burkolótól olvastuk, aki ezen a linken tette közzé tapasztalatait.
Ő is úgy tartja, hogy a gyári vékony előlapok beépítése nem igazán szerencsés. Nagyon szépen mutatnak messziről, de a kádak gyakran recsegnek, mert nem adnak tartást a kád elülső peremének.


Az épített, falazott előlapok sokkal munkaigényesebbek. Mi íves falat szeretnénk a kádnak, ez különösen nem egyszerű. Szerencsére gyártanak olyan építőlemezt, aminek az egyik bele be van "irdalva", hogy hajlítható legyen, a másik felén pedig rugalmas vakolat van, ami csempézhető. Jobban utánajárva ennek a lapnak, kiderült, hogy ez valójában egy XPS hőszigetelő lemez (amit pl pinceszigeteléshez vagy fordított rétegrendű lapostető szigeteléshez használnak), ami hálózva/vakolva van, mint egy "dryvit" falazat. Tehát semmi akadálya annak, hogy ne vegyek drágán ilyen lemezt, hanem legyártsuk magunk, a pinceszigetelés maradék készletéből.

Visszatérve a kád beépítésére, megtanultam a fenti cikkből, hogy a gyári lábakat érdemes csemperagasztóval a betonhoz rögzíteni, a kád peremét pedig szintén ragasztóba ágyazva alátámasztani. Ezen a ponton más cikkek óva intenek ettől, mert a túl merev beépítés feszültséget okozhat a kád héjazatában, ami repedéshez, töréshez vezet. A PUR-habos alátámasztás nem sokat ér, mert a PUR habnak nincs nyomószilárdága, rugalmassága is alig. Tehát ha egyszer összenyomódik (könnyen), akkor hajlamos úgy is maradni. Ezeket végiggondolva arra jutottunk, hogy a kád pereme alá XPS csíkokat ragasztottunk teszünk, és ezeket a csíkokat ragasztjuk csemperagasztóval a merev tartó falazathoz, amit pl téglából lehet falazni. Így az XPS kerül a kád és a téglafal közé, ami nem merev, de mégis kellően átviszi a terhelést az alátámasztásra. A kádat a ragasztás megkötéséig terhelni kell, pl csemperagasztó zsákokkal.

A kézi körfűrésszel 2 cm-enként beirdalt XPS lemezt alulról beszorítottuk a kád elülső pereme alá. Alul hagytunk 1-2 cm rést, aholis ékekkel rögzítettük a lemez ívét, majd ezt is csemperagasztóval rögzítettük az aljzatbetonhoz. (Ahol csemperagasztóról beszélek, az mindig flexibilis ragasztót jelent.)

Amikor (legkorábban másnapra) stabillá válik a fal, jöhet rá a hagyományos "dryvit" háló és glett (=csemperagasztó).

A kád feletti/körüli falakra folyékony gumit kentünk. A sarkokon rugalmas szalagot ágyaztunk a szigetelőrétegbe. Ugyanis a falfűtött, "mozgolódó" külső fal és a válaszfal könnyen elválhatnak egymástól, legalábbis egy-két repedés erejéig. Ezeket a szalag rugalmas gumi betétje át tudja hidalni,  így nem ázhat át a válaszfal a szomszédos hálószoba felé. A kád felső peremére csempe alá építhető szegélyt tettünk. Ezt is a folyékony gumival ragasztottuk a falhoz, illetve a kádhoz. A cél az, hogy a víz ne folyhasson a kád peremén túl a falra.

A lenti kép már a csempézésre előkészített állapotot mutatja. A szürke rész a folyékony gumi, kicsit kilátszik a sarokban a szalag. A padló és fal találkozásánál is ott a szalag és a gumi, hogy a kifolyó víz ne juthasson a falakba.

Folytatás: A fürdőkád burkolásáról itt olvashatsz