Mások írásait böngészve tapasztalom, hogy vita van az akril fürdőkádak helyes beépítéséről. A gyártó szerint a kádhoz szállított lábak és a kis fali akasztók megfelelő rögzítést adnak, de ebben sokan kételkednek. A leghasznosabb tippeket egy igazi burkolótól olvastuk, aki
ezen a linken tette közzé tapasztalatait.
Ő is úgy tartja, hogy a gyári vékony előlapok beépítése nem igazán szerencsés. Nagyon szépen mutatnak messziről, de a kádak gyakran recsegnek, mert nem adnak tartást a kád elülső peremének.
Az épített, falazott előlapok sokkal munkaigényesebbek. Mi íves falat szeretnénk a kádnak, ez különösen nem egyszerű. Szerencsére gyártanak olyan építőlemezt, aminek az egyik bele be van "irdalva", hogy hajlítható legyen, a másik felén pedig rugalmas vakolat van, ami csempézhető. Jobban utánajárva ennek a lapnak, kiderült, hogy ez valójában egy XPS hőszigetelő lemez (amit pl pinceszigeteléshez vagy fordított rétegrendű lapostető szigeteléshez használnak), ami hálózva/vakolva van, mint egy "dryvit" falazat. Tehát semmi akadálya annak, hogy ne vegyek drágán ilyen lemezt, hanem legyártsuk magunk, a pinceszigetelés maradék készletéből.
Visszatérve a kád beépítésére, megtanultam a fenti cikkből, hogy a gyári lábakat érdemes csemperagasztóval a betonhoz rögzíteni, a kád peremét pedig szintén ragasztóba ágyazva alátámasztani. Ezen a ponton más cikkek óva intenek ettől, mert a túl merev beépítés feszültséget okozhat a kád héjazatában, ami repedéshez, töréshez vezet. A PUR-habos alátámasztás nem sokat ér, mert a PUR habnak nincs nyomószilárdága, rugalmassága is alig. Tehát ha egyszer összenyomódik (könnyen), akkor hajlamos úgy is maradni. Ezeket végiggondolva arra jutottunk, hogy a kád pereme alá XPS csíkokat ragasztottunk teszünk, és ezeket a csíkokat ragasztjuk csemperagasztóval a merev tartó falazathoz, amit pl téglából lehet falazni. Így az XPS kerül a kád és a téglafal közé, ami nem merev, de mégis kellően átviszi a terhelést az alátámasztásra. A kádat a ragasztás megkötéséig terhelni kell, pl csemperagasztó zsákokkal.
A kézi körfűrésszel 2 cm-enként beirdalt XPS lemezt alulról beszorítottuk a kád elülső pereme alá. Alul hagytunk 1-2 cm rést, aholis ékekkel rögzítettük a lemez ívét, majd ezt is csemperagasztóval rögzítettük az aljzatbetonhoz. (Ahol csemperagasztóról beszélek, az mindig flexibilis ragasztót jelent.)
Amikor (legkorábban másnapra) stabillá válik a fal, jöhet rá a hagyományos "dryvit" háló és glett (=csemperagasztó).
A kád feletti/körüli falakra folyékony gumit kentünk. A sarkokon rugalmas szalagot ágyaztunk a szigetelőrétegbe. Ugyanis a falfűtött, "mozgolódó" külső fal és a válaszfal könnyen elválhatnak egymástól, legalábbis egy-két repedés erejéig. Ezeket a szalag rugalmas gumi betétje át tudja hidalni, így nem ázhat át a válaszfal a szomszédos hálószoba felé. A kád felső peremére csempe alá építhető szegélyt tettünk. Ezt is a folyékony gumival ragasztottuk a falhoz, illetve a kádhoz. A cél az, hogy a víz ne folyhasson a kád peremén túl a falra.
A lenti kép már a csempézésre előkészített állapotot mutatja. A szürke rész a folyékony gumi, kicsit kilátszik a sarokban a szalag. A padló és fal találkozásánál is ott a szalag és a gumi, hogy a kifolyó víz ne juthasson a falakba.
Folytatás: A fürdőkád burkolásáról
itt olvashatsz
Az íves kádfalat 5x5 cm-es, 30x30cm-es lapokra hálózott csempékkel burkoltuk. Ehhez előzőleg pontosan függőlegesre és simára kellett "glettelni" a falat, csemperagasztóval. Ha ugyanis nem tökéletesen sík a felület, vagy ha vastag a ragasztó, akkor szinte lehetetlen szépen síkba rakni a kis lapokat. Ugyanis minden kis 5x5-ös csempedarab önálló életet él, a háló ugyan összetartja a darabokat, de a síkbeli pozíciót ez nem rögzíti.
