2012. június 12., kedd

Fűtési központ működése - 2.rész

Ebben a bejegyzésben megpróbálom (legalább magamnak) megmagyarázni, hogyan is működik ez a fűtési rendszer. Ha a Kedves Olvasó valami hibát talál, kérem, jelezze, nekem nem ez a szakmám.

FIGYELEM! A rajzok a rendszer jelentősen leegyszerűsített sémáját mutatják, kizárólag az áramlások szemléltetése céljából. Szándékosan nem szerepelnek a rajzokon a biztonsági és egyéb rendszer elemek ! 


Pontosan egyező kazán- és fűtőköri térfogatáramok esetén a víz a hidraulikus váltó furatán nem fordul meg, mert a fűtőkör elszállítja az összes, a kazánkör által szolgáltatott vizet. Ha a kazánkör térfogatárama kisebb, akkor a furaton keresztül  a visszatérő víz visszakeveredik az fűtőkör előremenő ágába.A minél alacsonyabb visszatérő érdekében (kondenzációs üzem) ez a kedvező üzemállapot.

Ha a fűtőköri áramlás lecsökken (körök lezárnak), a víz egy része a furaton keresztül visszafordulhat a kazánba. A kazánköri áramlás tehát fennmarad, viszont megemelkedik a visszatérő hőmérséklet (hőleadás hiányában), ezért a kazán lángja lemodulálódik majd kikapcsol. Ekkor a fűtőkör keringése zavartalan, amint lehűlt a visszatérő víz, a gázláng újra be fog kapcsolni.

A kazánkör  leállása esetén (például amikor a kazán a belső keverőszelepe segítségével az indirekt tárolóba küldi az előremenő vizet a fűtés helyett) a fűtőköri szivattyúk üzeme nem áll le, a furaton keresztül az áramlás fenn tud maradni. Ebben az átmeneti időszakban természetesen csak hőleadás történik mindaddig, amíg a víz fokozatosan le nem hűl.A visszacsapó szelep akadályozza meg, hogy ebben az üzemódban a tárolóból visszatérő víz a fűtési rendszerbe jusson.

Itt ismét megjegyzem, hogy a bemutatott vázlat egy jelentősen leegyszerűsített rendszert mutat, melyben nem szerepelnek a kötelező biztonsági és vízkezelési elemek, mint pl a tágulási tartály, légtelenítők, iszapleválasztó, szűrő, hőmérők, stb. A későbbi bejegyzésekben a részletes terv is be lesz mutatva.



Nincsenek megjegyzések: