2011. február 27., vasárnap

Várjuk a jó időt

Remélem, hamarosan vége lesz a november vége óta tartó folyamatos fagyos télnek és végre kezdhetünk dolgozni.

Közben többen kérdeztétek magánban és a fórumon is, hogyan készült a vasalási terv a falakhoz. Ezért szívesen leírom itt is a folyamatot, de a legfontosabb, hogy legyen egy jó statikus tervező. Ez az egyik olyan területe az építkezésnek, ahol az interneten olvasgatás nem pótolja a mérnök szakértelmét.

Nekem először nem volt szerencsém. Az első, helyi statikusnak "sikerült" 120 kg/m3 vashányaddal bevasalnia a monolit födémeimet (nem beszélve az Isoteq fal duplán 15x25 cm vasalásáról), ami jelentős többletköltséget okozott volna. Ezek után, a neten keresgélve találtam segítséget egy új statikus személyében. A mai informatikai háttér mellett nem gond, ha a statikus földrajzilag messze lakik: van email, telefon. Szóval haladt a dolog.

Igazából itt két "iskola" ütközik. A "brute force" módszerrel dolgozó statikus betesz két hálót, amit addig erősítget pótvasakkal, amíg el nem éri az Axis által számított vashányadot. Oda is tesz vasat, nem is keveset, ahová nem is kellene, vagy csak nagyon kevés lenne szükséges, éppen csak a hajszálrepedések ellen. A másik, aki "hajlított vasakkal" dolgozik, ugyanazt a szál vasat a mező szélén felső, a közepén alsó vasalásként dolgoztatja. Ha ilyen tervet látsz, tudhatod, a statikus nem a saját munkáján, hanem Neked spórol a vasakkal. Nemcsak anyagköltséget, de szerelési munkadíjat is.

Tehát a tervezési folyamat nagy lépésekben így nézett ki:

- Az épület tartószerkezeti modelljét be kell vinni Axis programba. Mivel itt a falak is vasbetonból vannak, nemcsak a födémeket kell bevinni, mint általában, hanem a falakat, persze ablakokkal, ajtókkal.

- A statikus tervező kiszámítja, beviszi a terheket (a válaszfalaktól a szél- és hóterhekig) és a program megmutatja, a tartószerkezet melyik helyén milyen igénybevétel keletkezik.

- Az igénybevételeknek megfelelően a statikus megervezi a födémek és falak vasalását. Itt vannak törvényi minimumok is, ahol nincs nagy igénybevétel, ez határozza meg a szükséges vasalást.
Ezen a ponton érdemes átnézni a statikai viszonyokat és, ha még lehetséges, alakítani a terven. Nekünk például nagyon sokat számított egy kis, 1.2m-es belső válaszfal tartófallá "előléptetése". Sokkal szerencsésebb lett az emeleti falazat igénybevétele, valamint a födém terhelése is csökkent (újabb vas spórolás). Persze, a tartófalnak alap is kell, érdemes számolgatni, mi éri meg.



- Isoteq falnál figyelembe kell vennie még a falazóanyag geometriájából (vízszintes vasak soronként, azaz 25 cm-enként rakhatóak be), illetve a technológiából adódó korlátokat. Ugyanis vízszintes vasakat nagyon könnyű betenni, de függőleges vasakra rá kell húzkodni az elemeket, amik nehezítik a munkát. Ezért a sűrű vékony vasalás helyett itt a ritkább, vastagabb szálakból álló szerkezetet kell előnyben részesíteni.

- Mi azt a módszert követtük, hogy a "homogén" függőleges vasalás helyett 4 szálból álló "pillérszerű" csoportokat helyeztünk el az ablakok/ajtók mellé, a sarkokra, illetve ahol ezek után nem volt meg a kb 2m-enkénti vasalás, oda is. Kiszámoltuk a vashányadot minden falszakaszra, és összevetettük a program által adott, valamint a törvényi minimumokkal. Ahol kellett, még több "pillért" kapott (azért teszem idézőjelbe, mert kengyelek nélkül ez nem pillérvasalás).

- A vízszintes vasalásnál a sarkokat, falvégeket (ajtók/ablakok mellett) erősített vasalással kell ellátni. Ez legegyszerűbben U-alakra hajlított vasakkal (megfelelő átfedéssel) oldható meg. Például így:



Ezen a rajzon látszanak a függőleges vasalási pozíciók is (nyílászárók mellett, sarkokon, illetve 2m-enként a tagolatlan falszakaszokon). Minél több belső tartófalad van, annál inkább csökkennek ezek az igénybevételek is.

De mindez, amit leírtam, csak egy példa arra, hogyan lehet értelmesen megtervezni az Isoteq fal vasalását. Nem szabad és nem is javaslom a tervező kihagyását és a házi tervezgetést. Persze, a téglafalhoz nem kell ilyen statikai terv, de itt mégiscsak egy mindössze 15cm vastag, szakaszosan, a helyszínen épített, nagy terheléseket viselő szerkezetről van szó. Statikai terv ("tartószerkezeti kiviteli terv") minden EPS zsalus szerkezet esetében kötelező.

Ennyi az elmélet. A gyakorlati vasalás így sikerüt (nem végleges állapot):



Remélem, legközelebb már az építés előrehaladásáról számolhatok be ...

1 megjegyzés:

Balázs írta...

véleményem szerint az emlegetett minimumot nem kell betartani ott ahol a falat beton falként kezelem,
felesleges is mivel nincs rajta igénybevétel