Fűtési központ tervezése

Sok-sok olvasgatás és tanulgatás után összeállt bennem, hogy milyen fűtési rendszert szeretnék.

A végcél, hogy legalább olyan "szép, rendezett" legyen a végén, ahogyan az a bal oldali képen látható :)

Főbb alapelvek:

- A padlófűtés köreit egyenként nem szabályoznám folyamatosan, csak beüzemeléskor, hogy azonos térfogatáramok folyjanak minden körben (ehhez van körönkénti áramlásmérő az osztó-gyűjtőn). A fix térfogatáramhoz tehetek "nem intelligens" szivattyút is, amit a kazán kapcsol majd ki-be, de gyakorlatilag egyfolytában fog menni

- A három falfűtéses szobához 1-1 kör tartozik, a három körre az osztó-gyűjtőkön levő termoelektromos szelep adja a vizet. Ezeket ki/be lehet kapcsolni egyszerű szoba-termosztátokkal. A falfűtésnél tehát nem lesz azonos a térfogatáram, ide "intelligens" szivattyút terveztem, amelyik mindig azonos nyomásesést tart a még nyitva levő körökön. Ha mindhárom kör lezár, ezt a szivattyút lekapcsolom (valami relés logika kell majd ehhez)

- Az előremenő víz hőmérsékletét alapból a kazánba épített, külső hőmérő alapján dolgozó, időjárásfüggő szabályzó állítja majd be. Elvileg a falfűtésbe mehetne akár közvetlenül a kazánból kilépő víz (alacsony hőmérsékletű, maximum 40°C). A padlóba azonban alacsonyabb kell, ide 35 °C-nál nem kellene magasabbat engedni, hogy a padló le legyen kellemetlenül meleg (előírás van erre). Ezt az alacsonyabb hőmérsékletet egy egyszerű, termosztatikus keverőszeleppel oldom meg, amelyiken beállítható a kívánt max hőmérsékletű kimenet, és az a meleg-hideg bemeneteiből ezt kikeveri.

- Mivel nem lehet kizárni, hogy esetleg valami hiba miatt > > 40 °C jöjjön ki a kazánból a fűtőkörök felé, a biztonság kedvéért a falfűtésbe is beteszek egy ilyen termosztatikus keverőszelepet, ami 40 °C-ra maximálja az oda jutó víz hőmérsékletét. Ha nem romlik el semmi, ez a szelep mindig teljesen a nyitva lesz a meleg irányába.

- Hogy a két szivattyű egymást ne zavarja (a két fűtőkör egymástól függetlenül tudjon működni), egy hidraulikus váltóval megépített központra gondoltam, ahol a kazánba épített szivattyú "tolja" a vizet a középen levő "tartályba" (primer kör), ahonnan a fűkőkörök igény szerint vagy kivesznek vizet (fűtenek), vagy nem, Ha nem, akkor a kazán vize visszafordul, a láng kikapcsol. Ha pedig a kazán szivattyúja kapcsol ki, akkor a fűtőköri szivattyúk ezt nem "veszik észre", csak éppen nem fog melegedni a víz, csak "forogni". De semmi nem fojtódik le, semmi nem kezd el zajongani.

Ez a hidraulikus váltó alapelve. A rajz az egyik kedvencemből, a "HIDRAULIKA A MELEGVÍZFŰTÉS SZÍVE" című szabadon letölthető könyvből származik.

Mivel kondenzációs kazánunk van, az a cél, hogy a víz minél kevésbé forduljon vissza a kazánba, ezért inkább a fenti "2. eset" fenntartása a cél még egy kör működése esetén is. Ha ugyanis visszafordul a melegvíz, akkor a kazán lángja kikapcsol, majd egy idő után be, és a sok kapcsolgatás, nem tudom, mennyit árt a berendezésnek.