Megy a fűtés

Fürdőszobabútor építése

Mivel a kiválasztott dupla mosdóhoz a gyártó egy kissé modern szekrényt tudott volna csak szállítani, úgy döntöttünk, inkább saját építésű pulttal oldjuk meg a dolgot. A vékony válaszfalat nem akartuk terhelni azzal, hogy oda rögzítjük az igencsak súlyos mosdót, ezért egy kis szekrényt terveztünk alá.

Természetesen ehhez is a Google Sketchup ingyenes 3D tervezőt használtam. Ezzel viszonylag könnyen megrajzolhatóak a lapok, könnyű módosítani a kész terven (legyen kicsit magasabb, mélyebb, a polc máshol legyen, stb). Nem kell kézzel számolgatni a lapok méreteit, léteznek hozzá kis programocskák, amik generálják a lapszabászat számára az alkatrészlistát (CutList).

A bútornak nincs teteje, az maga a mosdó lesz, csak oldala, polcai vannak. Valamint lehetőség arra, hogy a későbbiekben ajtót is szerelhessünk rá, ha szükségessé válik. Egyelőre nem készítjük ezt el.


A helyi fakereskedés laszabta pontosra a tömbösített fenyőből készült lapokat, az összeállításhoz esztétikai okokból nem csavarozást választottunk, hanem a lamellózást. Ez a neve annak, az ötvenes években Svájcban kifejlesztett, mára már szabadon "másolható" eljárásnak, amikor kis, halacska alakú lemezek rögzítik csapok helyett egymáshoz a lapokat.
Ehhez egy kis célgép szükséges, amivel biztonságosan és precízen be lehet marni a lamellók (lamellák, biscuit-ek) fészkeit.

Épített zuhanyfülke

Kezdettől fogva épített zuhanyfülkében gondolkodtunk. Több könyv és cikk elolvasása után az alábbiakra jutottunk:

Mivel a csempék közti fugák nem vízzáróak, csak a csempe maga, az egész fülkét alaposan le kell víz ellen szigetelni. Erre a Mapelastic Smart kétkomponensű anyagot választottuk. Ebből egy kb 2 mm vastag vakolatot kentünk körbe a már cementes vakolattal ellátott falakra és persze a padlóra. Mindezek előtt természetesen beépítettük (bebetonoztuk) a zuhany folyókát. 

Olvastunk olyanokról, akik olcsóbb, egykomponensű folyékony gumival akarták a vízszigetelést megoldani, de a padlófűtés miatt a gumi szétmorzsolódhat a  csempe és az aljzatbeton között, emiatt elveszhet a vízszigetelő képessége. Az általunk alkalmazott "vakolat" jóval vastagabb, mint a folyékony gumi, és valóban elszakíthatatlan.


A sarkokba (mivel apró mozgások várhatóak a padlófűtés és a falfűtés miatt) hajlaterősítő szalagot tettünk, ezt ágyaztuk be a "vakolatba". Ennek a szalagnak a középső sávja könnyen nyúlik, a széle pedig üvegfátyolos, ebbe jól beivódik a vízszigetelő vakolat. Azt várjuk tőle, hogy ha elmozdulnak a felületek, a szalag fogja ezt a mozgást felvenni, a falról és a padlóról nem válik fel a vízszigetelés, és főleg, nem szakad el.
A szalagot az első rétegre, a második réteg alá tettük. A lenti képen látszik a "kikent" fülke, a sarkokban a szalagok helye világosabb, ide vastagabban került a vízszigetelés.



A padló lejtését olyan 1,5% körülire állítottuk be, ez nem túl sok, de nem akartuk, hogy nagyon lejtsen, mert az is veszélyes lehet. Volt, aki ajánlott egy 5-10 cm magas küszöböt, hogy a víz ne folyjon kifelé, de ezt nem is akartuk eleve sem, és nem is hagytuk magunkat rábeszélni. Végülis, mi történhet, ha kijjebb folyik a víz, mint a tervezett 1 méter? Szép lassan vissza fog folyni a "fülkébe" a fürdőszobából, ha ott is adunk egy kis lejtést.

Ugyanígy, nem hallgattunk a kőművesekre és beépítettünk egy padlóösszefolyót is a fürdő közepébe, hogy ha bárhol kifolyik a víz (kádból, mosógépből), ne maradjon a padlón és semmiképpen ne jusson ki a fürdőből. Állítólag ez már nem divat manapság.

Mindez még júliusban történt, csaknem egy hónap múlva kezdtük a burkolást. Nem a vízszigetelés miatt, az okok máshol keresendőek, konkrétan a ház többi részében. Először ugyanis a kamra, a konyha-étkező, a nappali és az előszoba padlóján gyakoroltunk, utána merészkedtünk csak be a fürdőszobába, akkor még nem sejtve, mennyi munka vár ránk itt.

(A bejegyzés képek alatt folytatódik) 

Ahogyan vártuk, a zuhanyfülke padlója volt az egyik legnezehezebb. Ekkor már túl voltunk a falak csempézésén, ami önmagában elvitte a szeptemberi hétvégéinket. A falakra mindössze 2000 db csempét kellett felragasztani, plusz a kádra és a WC-falra az 5x5cm méretűeket. Ezek után következhetett a padló.

A fülke padlójánál körbe kellett csempézni a folyókát, illetve egy dekormintás "mező" került a "tálca" közebébe.

Végül a fugázással és a szilikonozássá vált teljessé a mű:

Frissített: A fürdőkád burkolása

Az íves kádfalat 5x5 cm-es, 30x30cm-es lapokra hálózott csempékkel burkoltuk. Ehhez előzőleg pontosan függőlegesre és simára kellett "glettelni" a falat, csemperagasztóval. Ha ugyanis nem tökéletesen sík a felület, vagy ha vastag a ragasztó, akkor szinte lehetetlen szépen síkba rakni a kis lapokat. Ugyanis minden kis 5x5-ös csempedarab önálló életet él, a háló ugyan összetartja a darabokat, de a síkbeli pozíciót ez nem rögzíti.
Hogy a kifolyó víz ne folyjon a csempék mögé, a kád pereme 1-2 mm-t mindenhol kilóg a csempék síkjából. Ezt a hézagot majd sziloplaszttal töltjük ki.

 Úgy tapasztaltuk, hogy fugakereszteket is érdemes tenni, nemcsak a 30x30-as mezők közé, hanem belülre is. Ráadásul, a lcsúszás ellen gipszkarton csavarokkal is rögzítenünk kellett a mezők felső sorait. Tehát összességében jól elvoltunk ezzel az alig több, mint 1 m2-rel.

A lenti képeken jól látszódnak a csavarok is, ezeket könnyű volt a vakolat mögötti XPS lemezbe hajtani, csak arra kellett vigyázni, hogy a kis lapok éles sarkait ne törjük le.

És most néhány hónap ugrással az időben, íme a kész, kifugázott, szilokonozott, felszerelvényezett fürdőkád:

A fürdőkád beállítása

Mások írásait böngészve tapasztalom, hogy vita van az akril fürdőkádak helyes beépítéséről. A gyártó szerint a kádhoz szállított lábak és a kis fali akasztók megfelelő rögzítést adnak, de ebben sokan kételkednek. A leghasznosabb tippeket egy igazi burkolótól olvastuk, aki ezen a linken tette közzé tapasztalatait.
Ő is úgy tartja, hogy a gyári vékony előlapok beépítése nem igazán szerencsés. Nagyon szépen mutatnak messziről, de a kádak gyakran recsegnek, mert nem adnak tartást a kád elülső peremének.


Az épített, falazott előlapok sokkal munkaigényesebbek. Mi íves falat szeretnénk a kádnak, ez különösen nem egyszerű. Szerencsére gyártanak olyan építőlemezt, aminek az egyik bele be van "irdalva", hogy hajlítható legyen, a másik felén pedig rugalmas vakolat van, ami csempézhető. Jobban utánajárva ennek a lapnak, kiderült, hogy ez valójában egy XPS hőszigetelő lemez (amit pl pinceszigeteléshez vagy fordított rétegrendű lapostető szigeteléshez használnak), ami hálózva/vakolva van, mint egy "dryvit" falazat. Tehát semmi akadálya annak, hogy ne vegyek drágán ilyen lemezt, hanem legyártsuk magunk, a pinceszigetelés maradék készletéből.

Visszatérve a kád beépítésére, megtanultam a fenti cikkből, hogy a gyári lábakat érdemes csemperagasztóval a betonhoz rögzíteni, a kád peremét pedig szintén ragasztóba ágyazva alátámasztani. Ezen a ponton más cikkek óva intenek ettől, mert a túl merev beépítés feszültséget okozhat a kád héjazatában, ami repedéshez, töréshez vezet. A PUR-habos alátámasztás nem sokat ér, mert a PUR habnak nincs nyomószilárdága, rugalmassága is alig. Tehát ha egyszer összenyomódik (könnyen), akkor hajlamos úgy is maradni. Ezeket végiggondolva arra jutottunk, hogy a kád pereme alá XPS csíkokat ragasztottunk teszünk, és ezeket a csíkokat ragasztjuk csemperagasztóval a merev tartó falazathoz, amit pl téglából lehet falazni. Így az XPS kerül a kád és a téglafal közé, ami nem merev, de mégis kellően átviszi a terhelést az alátámasztásra. A kádat a ragasztás megkötéséig terhelni kell, pl csemperagasztó zsákokkal.

A kézi körfűrésszel 2 cm-enként beirdalt XPS lemezt alulról beszorítottuk a kád elülső pereme alá. Alul hagytunk 1-2 cm rést, aholis ékekkel rögzítettük a lemez ívét, majd ezt is csemperagasztóval rögzítettük az aljzatbetonhoz. (Ahol csemperagasztóról beszélek, az mindig flexibilis ragasztót jelent.)

Amikor (legkorábban másnapra) stabillá válik a fal, jöhet rá a hagyományos "dryvit" háló és glett (=csemperagasztó).

A kád feletti/körüli falakra folyékony gumit kentünk. A sarkokon rugalmas szalagot ágyaztunk a szigetelőrétegbe. Ugyanis a falfűtött, "mozgolódó" külső fal és a válaszfal könnyen elválhatnak egymástól, legalábbis egy-két repedés erejéig. Ezeket a szalag rugalmas gumi betétje át tudja hidalni,  így nem ázhat át a válaszfal a szomszédos hálószoba felé. A kád felső peremére csempe alá építhető szegélyt tettünk. Ezt is a folyékony gumival ragasztottuk a falhoz, illetve a kádhoz. A cél az, hogy a víz ne folyhasson a kád peremén túl a falra.

A lenti kép már a csempézésre előkészített állapotot mutatja. A szürke rész a folyékony gumi, kicsit kilátszik a sarokban a szalag. A padló és fal találkozásánál is ott a szalag és a gumi, hogy a kifolyó víz ne juthasson a falakba.

Folytatás: A fürdőkád burkolásáról itt olvashatsz

Az előszoba-dolgozó burkolása

Minden eddigi tapasztalatot összegyűjtve, az előszobát (aminek a bejárattal szembeni hátsó "zsákutcája" egyben a dolgozó sarok/asztal is lesz) hagytuk a végére - a fürdőt leszámítva, ami egy külön történet lesz.
Itt is az eltolt mintás padlót választottuk. Felmerült még sakktáblás is, de ezt elvetettük, mert a nappaliból is látszik ez a "helyiség" és a sakktábla nem mutatna jól.  Szerencsére jó hulladék-aránnyal dolgoztunk a nappaliban, maradt elég padlólap erre a 20m2-re is. A padlólapokat már rögtön, a leragasztás után, amint kicsit "meghúztak", nedves szivaccsal lemostuk, hogy a fugázás előtt ne kelljen annyit kapargatni. Ha a fugák közé ragasztó kerül  (pl mert lejjebb kellett nyomni a lapot) , az összegyűlt ragasztó egy fugakereszttel könnyen kiszedhető, a lapok éleire kitolt ragasztó a szivaccsal letörölhető.

Az ajtók alatti burkolatváltás előkészítése (felülnézet)

A koncepció

Az előszobából összesen négy ajtó nyílik. Ezekből az egyikre hagyományos küszöb került, hogy ne sok (meleg) levegő mehessen át. Ez a pincébe vezető ajtó. Két szobaajtó (laminált) parkettás szobába vezet. Itt majd várható szintkülönbség is a hideg- és melegburkolat között, ezért ez okot adott egy kis gondolkodásra.

A szobaajtók mind befelé nyílnak, ezért, hogy a burkolatváltás ne látszódjon a becsukott szobaajtónál, az előszobai hidegburkolatot benyújtottuk az ajtótokok közé. Az ajtók alatt padlófűtés csövek mennek, szivacsos védőhéjban.ezekre híg misungot fektettünk, amibe belenyomtuk az ajtótok alsó merevítő lécét (nem a küszöböt).

A valóságban

A burkolatváltó alu profilt nem tudjuk még elhelyezni, hiszen nem is ismert még a másik oldali padlószint. Ezért olyan megoldást válaszottuk, ahol a majdani alu "küszöböt" tartó sínt le lehet most rögzíteni a burkolat alá, és az alu lécet később kis távtartókkal lehet majd felszerelni, bármilyen szögben.
A tartó sín vályúja belül recés, így a kis műanyag távtartók bele tudnak majd kapaszkodni. Ezt a vályút festőszalaggal leragasztottuk, hogy te teljen meg ragasztóval és egyéb kosszal, mire odajutunk, hogy bele kellene nyomni a műanyag távtartókat.





További előny, hogy nem kell semmit csavarozni az aljzatbetonhoz (a küszöb alatt futó csövek miatt nem is szabad), a ragasztó elégséges rögzítést ad. Kis, félcentis csavarokkal azért a merevítő léchez lecsvaroztuk az alu idomot, de csak a ragasztás közbeni elmozdulás ellen, biztosításként.

Az előszobánál már ügyeltünk arra, hogy a fugázás után addig ne menjünk haza, amíg minden maradványt le nem mostunk a felületről. Emiatt a lábazati lapok tetejének íves kialakítását (fugázóból) is másnapra hagytuk, hogy ne ezzel teljen az idő.

A konyha-étkező burkolása

A konyha-étkező  burkolási terve

A nappali lerakása után (de még a fugázása előtt) nekiálltunk a konyha-étkező lerakásának is. Ezt nem hálós, hanem eltolt, "kötésben" levő mintázattal terveztük. Ebben az a kis nehezítés, hogy a "megtört" (képen vízszintes) fugák egy vonalba esését biztosítsuk. Ugyanis a fugakeresztek csak a (rajzon) "függőleges" fugákat tartják egyenesben. Érdemes olyan fugakereszteket venni, amiknek a négy lábából az egyik ki van könnyítve, így azok kitörhetőek. Ehhez a mintához T alakú "keresztek" kellenek.

Ha jó sorrendben rakjuk a lapokat, akkor a sík megtartásához nem szükséges a lapokat egyenként vízszintezni, mert a már lerakottakhoz hozzá lehet igazítani (pl alu léccel, vagy hosszú vízmértékkel) az éppen beállítandót. Ehhez az kell, hogy mindkét irányból jöhessen már "segítség", azaz nem sorban kell leragasztani a lapokat, hanem átlósan. Nagyjából úgy, ahogyan a képen a fickó csinálja a fali csempékkel.


Mivel a dilatációs hézag feltűnő helyen van (nappali-étkező találkozása), innen indítottunk egész illetve fél lapokkal. Az első három sor megszilárdulása után folytattuk. Normál esetben kifelé kellene haladni, de akkor bizonytalan lett volna a találkozás a nappalival, ezt nem kockáztattuk, ezért innen indult a burkolás a konyha irányába.

Ha a lapok leragasztásakor azonnal, még a ragasztó kikeményedése előtt (kb 1 órán belül) nedves szivaccsal lemossuk a ragasztó-maradékot a lapok tetjéről és a fugákból, akkor a fugázás előtti tisztogatás már gyerekjáték. Ha azonban megvárjuk (akár egy nappal) a ragasztó megkeményedését, akkor már nem annyira.

Ennél a helyiségnél a fugázást szúrtuk el azzal, hogy csak egyszer mostuk le a még képlékeny fuga-maradékokat a lapokról (jött az ebédidő), amiket azután már csak kemyény kapargatásokkal, csiszolásokkal lehetett eltávolítani. Ebből ismét levontuk a megfelelő tanulságokat a következő munkákra nézve (előszoba, fürdőszoba).

fugázás előtt

A nappali burkolása

A nappali burkolási terve - Sketchup

Miután a kamrával viszonylag sikeresen végeztünk, az egyik legnagyobb falat, a nappali került sorra. A nappalit a konyha/étkezőtől burkolat tekintetében csak egy dilatációs fuga választja el. Ennél a fugánál történik a burkolat színének és mintázatának a váltása is. A nappali diagonál, a konyha/étkező pedig eltolt "kötésben" rakott lesz. Ahogyan a "látványterv" ezt mutatja (a konyhai padló nem ennyire eltérő színű).

Hogy a burkolatváltás szép legyen, oda "teljes fél" diagonál lapoket terveztünk. Először szárazon próbáltuk ki a Sketchup-pal megrajzolt lerakási mintát, majd nagy levegőt véve leragasztottuk az első sorokat. Itt alkalmazkodni kellett nemcsak az étkező felőli mintázathoz, de az előszobaihoz is, mert ott sincs ajtó. Összesen öt belső ajtónk van/lesz a földszinten: a kamrán, a két szobán és a fürdőszobán és a pincelejárón.
A kamra ajtaja a burkoláskor még nem volt beépítve, ami nem volt a legjobb döntés.

Az aljzatbetont először is alapozni kell. Én 50% higítású diszperziós alapozót használtam. A lapokat először túl vékony ragasztóval raktam le (6-os fogazott glettvassal), ami nem bizonyult elégségesnek, aggódtam amiatt, hogy a túl vékony ragasztóréteg nem tudja majd felvenni azt a feszültséget, amit az aljzatbeton és a burkolat eltérő hőtágulása okoz majd a padlófűtés miatt. Emiatt a bal oldali képen látható állapot elérése után felszedtük a sort és újra leraktuk vastagabb ragasztó réteggel. Ezt 12-es glettvassal lehetett folytatni, és ez megadta a síkot azután a teljes felületre, hiszen sem a konyha felé, sem az előszoba felé nem lehetett már ezen változtatni (csökkenteni). Tehát a teljes, csaknem 65m2 felületre ilyen vastag ragasztó került. Helyenként ez jól jött, mert azért az aljzatbeton nem lett tökéletesen sima. Például az emeletre vezető lépcsőnél gondban lettem volna, ha vékonyabb lett volna a ragasztóréteg.

A 33x33-as lapok közé 4mm-es fugakereszteket tettünk. A méret-szórások miatt (gyakran mm-es eltérések voltak) szükség is volt ilyen széles hézagokra, hogy az összkép szép legyen. Először a teljes lapokat tettük le, ez viszonylag gyorsan ment, mert nem kellett vágni. Amint ezekre már rá lehetett menni, jöttek a szélső háromszögek, majd végül a lábazat, azaz a falra ragasztott 8 cm-es csíkok. Ezeket a lapok negyedelésével alakítottuk ki.

A lenti képeken a befejező munkák látszanak, a fugák kitakarítása, illetve a szoba fugázás előtt és után. Ekkor még viszonylag bután csináltuk: lerakáskor hagytuk a ragasztót jól beleszáradni a fugákba és a lapok tetejére, ezért a tisztítás elég fájdalmas volt. De később már okosabban csináltuk.

fugázás előtti állapot

A felület fugázás előtti tisztítása

A kész, kifugázott szoba (mellette az étkező, még fugázatlan)

A mező szélei külön munkafázisban készültek el

A kamra burkolása

Mivel a kamra a legkevésbé szem előtt levő helyiségünk, ezen teszteltem le azt a lerakási technikát, aholis a padlólapok fél sorral eltolva, kötésben vannak. Ez nem annyira unalmas, mint a normál mintázat, a diagnonál egy ilyen kicsi helyiségben pedig nem mutat jól.

Mint ahogyan azt becsültem, az előkészítés (alapozás, mérés, sorok kijelölése) és az első sor beállítása vitte el a legtöbb időt. A hosszanti falnál kezdtem, és az induló fél lapokat sem utólag, hanem előre ragasztottam le, zsinórhoz igazítva.
Az első sor ragasztójának szilárdulását muszáj volt megvárnom, mert egyébként a folytatáskor minden csúszkált volna, ami nem szerencsés. (Ezt az időt a falfűtés méréseivel töltöttem, amiről az előző bejegyzésben írtam).

A szombat délelőtt el is ment a mező leragasztásával, vasárnap pedig a végére maradó fal melletti keskeny lapok, illetve a lábazati, 8cm magas elemek kerültek sorra. Most várni kell 1-2 napot a ragasztó teljes megszilárdulására (hétközben, esténként, úgy sincs sok idő dolgozni), majd jöhet a fugázás. Arra már a ragasztáskor figyeltem, hogy a lapok közül (pl fugakereszttel) kiszedjem a ragasztót, mert ezek kikaparása megkeményedés után elég "szenvedős". Ezt a pincénél télen jól megtapasztalhattuk.

És akkor jöjjön még pár kép az építésről:

 

 

Falfűtés próba

Ma délelőtt vettem egy nagy lélegzetet és az eddig a padlóban keringetett melegvizet a falfűtési körbe vezettem. Ha szerencsénk lesz, és jól sikerült a vakolás, akkor a fűtéstől nem fog repedezni a fal. A felfűtéssel egyben a fűtés regiszterek áramlását is tudom ellenőrizni. Ugyanis a nyomáspróba, amit még februárban, a szereléskor végeztünk, azzal kapcsolatban nem ad eredményt, hogy nincsenek-e eltömődve, megtörve, elszűkülve valahol a vékony, 10mm-es falfűtés csövek.

Már két órával az indítás után mérhető volt a falakon, hogy a rendszer működik. Hőmérővel még akár a csövek helye is beazonosítható lenne (pl fúráshoz). A lenti videón jól látszik, hogy 10 cm-enként (ez a csőosztás) ismétlődnek a meleg és hideg helyek a falon. Egyelőre úgy tűnik, minden regiszter működik. A falfűtés csövezési terve ide kattintva látható.

Remélem, majd több hőciklus után sem alakulnak ki repedések a falakon.